Labdarúgó szakosztály - Répcelaki SE-Sport36

Répcelak sportéletének története a II. világháború utáni évekig nyúlik vissza. Az államosítás után a répcelaki sajtgyár felkarolta a faluban is népszerű sportot, a labdarúgást, és a cég támogatásával alakult meg Répcelak első sportegyesülete, a Kinizsi Sportkör 1948-ban. Elnöke Mádai József volt. 1956. után Berényi Ferenc tanácstitkár tartotta szívügyének a Répcelaki sportot. A Kinizsi Sportkör egyre több nehézséggel küzdött, és 1966-ban végleg beszüntette a működését. A labdarúgás azonban nem szűnt meg Répcelakon. A Kinizsi volt a répcelaki sportélet megalapítója és nagy nehézségek árán fenntartotta a falubeli sportéletet.

Az 1960-as években indult be igazán Répcelak új ipari vállalata, a Szénsavtermelő Vállalat. A dinamikus fejlődés számos fiatalt vonzott a gyárba, így szinte törvényszerű volt, hogy sor kerül egy új sportegyesület megalapítására. A Bányász Sportkör kezdetben hallani sem akart labdarúgó szakosztályról, szerencsére ez a nézet megváltozott amikor a Kinizsi 1966-ban beszüntette a működését és a Bányász SK mint jogutód átvette a labdarúgó szakosztályt, ezzel megmentve Répcelak számára a labdarúgást. A csapat az 1968-as járási összevont bajnokságban az élen zárt, majd 1972-ben már a megyei I. osztályban sikerült az első helyen végezni. Ezutóbbi siker a répcelaki labdarúgás legszebb éveként vonult be a történelemkönyvekbe. Ráadásul akkoriban ritkán fordult elő, hogy egy kis falu együttese a harmadik vonalba feljutott volna, hiszen a megyei bajnokság is tele volt patinás csapatokkal.

Az 1972-73-as NB III-as szezont a csapat a 12. helyen zárta, az 1973-74-est a 4. helyen fejeztél be, de az átszervezés miatt mégis kiesett a gárda, majd 1977-78-ban 10. pozíciót érte el az együttes. Ez utóbbi rendkívül értékesnek bizonyult, hiszen az átszervezés miatt az a következő idényt már az NB II-ben kezdhette. Az 1978-79-es NB II-es szezont a 19. helyen fejezte be a csapat és ismét kiesett a megyei I. osztályba, melyet az 1979-80-as és az 1980-81-es évadban is bajnokként zárt. A csapat az 1980-as években a Területi Bajnokság nevet viselő harmadik vonalban szerepelt, az 1984-es kieséstől és azonnali visszajutástól eltekintve mindvégig a középmezőnyben, illetve annak a végén szerepelt. A rendszerváltás nem okozott anyagi problémát a csapatnál, 1992-től a Szénsavgyárat privatizáló Linde lett a főszponzor, így a csapat nevet is változott Linde SE névre.

Az 1990-es évek NB III-as eredményei sorrendben: 5., 4., 2., 3., 6., 3., és 12. hely. Az igazi kiugrást azonban a Magyar Kupában lejátszott mérkőzések jelentették Répcelaknak: az akkori NB I csapatai közül a Pécsi MSC, a Bp. Volán SC, a Rába ETO, a Zalaegerszegi TE, a Haladás VSE, a Veszprém FC, a Tatabányai Bányász és a Ferencvárosi TC tették tiszteletüket a városban. A csapat 1988-89-ben a Magyar Kupában a legjobb 8 közé jutott, két NB I-es csapatot is kiverve (Veszprém és Tatabánya), Ferencváros azonban már megoldhatatlan feladatnak bizonyult. Az új évezred a csapat életében a névváltoztatástól (Répcelaki Sportegyesület) eltekintve nem vezetett komolyabb változásokhoz. A együttes az NB III. középmezőnyében szerepel.

2011-ben történelmi eseményként új, 206 férőhelyes fedett lelátó épült és új elektronikus eredményjelző lett felállítva. Az MLSZ döntése után átszervezték az NB III-at, így hiába a hetedik hely a bajnokságban, a csapat a megyei I. osztályban folytatta a küzdelmeket, ahol az első évben a második helyen zárt. A gárda jelenleg is ebben az osztályban szerepel Balassa Péter játékos-edző vezetésével, a háttérmunkát Németh Gábor ügyvezető elnök, Graszl Károly szakosztályvezető, Vróbel László technikai vezető segíti, az utánpótlás edzői teendőit Tóth Zsolt (U19), Csorba János (U13), Tamási Roland (U16), Szabó Róbert (U7-8) és Tóth Dávid (U11) látja el, valamint oktatja a fiatalokat a Bozsik programban, illetve az U14, U16 és az U19-es csapatokban.

2019. év elején újabb mérföldkőhöz érkezett a szakosztály, ugyanis egy szponzori megállapodásnak köszönhetően Répcelaki SE-Sport36 néven szerepelnek tovább a csapatok.